Zendo

A Fókatelep zenéje leginkább a spacecake-hez hasonlítható. Ez az a kívülről süteménynek látszó tárgy a rumos mazsolánál erősebb tudatmódosítót tartalmaz, így fogyasztása után az egyen Van Gogh poszterrel felfegyverkezett nemdohányzó amszterdami turisták rendre elvétik a pályaudvarhoz vezető utat és piros lámpás negyedben kötnek ki a csatornahidak korlátján egyensúlyozva.

A Korai Öröm tagjai erőtől duzzadó védőgyűrűbe fogták az átszellemülten éneklő és selymes mozdulatokkal táncoló Annamarit: mint lebegő barackot a mézes ágyaspálinka...

Oláh Annamária delejes táncától és andalítóan édes énekétől keringő derviseket láttam coca-cola mámoromban, aztán a lendületes, precíz gitárjáték , a dobok , az ütősök és a különleges effektekkel megszólaló billentyű holdfényben vágtató nomád arab lovasokat varázsolt elém a Városliget árnyas fái közé.

Igazi békebeli környezetben -a színpompás lámpafüzérrel díszített- Kertemben mutatták be új lemezüket. Itt még a személyzet is barátságos, beszélgetős, a hot dog és hamburger keresztezéséből született , ám annál sokkal finomabb csevap pedig egész egyszerűen fenséges volt.

Kutyasétáltatók, kisgyerekes családok és eltévedt uránbányásznak látszó fejlámpás fluoreszkáló bringásoktérnek be ide. Végre egy hely ahol az átlagéletkor 30 év felett van! Bodzabokrok tövében heverészhetünk nyugágyakon remek zenéket hallgatva, kell-e több ennél a boldogsághoz?

A Másfél millió lépés Magyarországon című legendás országjáró tévésorozatból ismert Indulj el című dalról Rockenbauer Pál jutott eszembe, akiért egy gyalogtúra után jött Kharon ladikja.

Seress Rezső - egykor betiltott -Szomorú Vasárnap című dalának sorait pedig megtört szívű szerelmesek hagyták utolsó üzenetnek a búcsúlevélben.

A keserű, búbánatos dalok a fájdalom erejéből fakadó energiával szólalnak meg magával ragadva a felkavart lelkű közönséget.

A „Kerek a szőlő levele” örvénylő dallamú szerelmes balladán ámultam el igazán, hogy milyen harmonikusan illeszkednek a modern hangszerek a népi dallamokhoz, mintha a modern korba reinkarnálódott volna az ősi zene: sikerült a dalok mélységét megragadni és visszaadni a rockos gitárjátékkal. „Let there be light, sound, drums, 'n guitar, ah. Let there be rock!”

Megvettem a lemezt is és rohantam az autóhoz,hogy meghallgassam. Másnap is a fülemben csengtek a dalok : a Pilis rengetegében csörgedező patakcsobogás és madárfütty adta a kíséretet.

Otthon aztán újra meghallgattam a lemezt: kizártam a napfényt és feltekertem a Model One hangerőgombját...”Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem!”