Ezúton várom olthatatlan Harcsa Veronika rajongásban szenvedő sorstársaim jelentkezését csoportterápiára: „Jazz groupie” jeligére.
Ha úgy érzed, hogy legszívesebben bérletet váltanál Harcsa Veronika fellépéseire és ott ülnél minden koncertjén, akkor köztünk a helyed. Csak elém ne ülj! Vásárolnál Harcsa Veronika képével díszített pólót, aminek a hátán a koncertdátumok szerepelnek? Nem vagy egyedül. Tetoválnál ősi japán harcsamotívumot a szíved fölé?
Haver, ez azért túlzás! Különben is nekem volt először!
Ha Sade szépségét megszoroznánk Erykah Baduh érzékiségével, ehhez hozzáadnánk Janis Joplin mélyről feltörő érzéseit meg mondjuk Tina turner lábait, akkor sem látnánk / hallanánk Veronikához hasonlót.
You don’t know how it feels when we see you in high heels...
Amikor szerelmi bánatáról énekel könnycseppeket morzsolunk el kiszegecselt csuklóvédőnkön és elhessegetjük magunktól a gondolatot, hogy így vigasztaljuk: A lover who leaves too early is still better than the one who comes too early...
Egyedülállóknak nem ajánljuk a koncertek látogatását, párkapcsolatban élőknek is kizárólag kisérővel. Barátunkat legjobb megkérni, hogyha a szünetben elrohannánk az első virágüzletbe felvásárolni az összes piros rózsát, akkor egy jól irányzott balegyenessel mentsen meg minket a nyilvános leégéstől. (Nem véletlen, hogy első lemezét az Óbuda Kertészet támogatta. Amennyi virágot eladhatnak azóta...)
Ha kedvesünket hívjuk el a koncertre, akkor viszont fennáll a veszély,hogy ezentúl kizárólag Dolly Roll koncetre enged majd el minket egyedül.
Vigyázat, ha kezünkben belga pralinés dobozzal, szánkban egy Joni Mitchell DVD-vel kúszva közelítenénk meg a színpadot, számíthatunk rá, hogy a nagyon is létező dalbéli kedves kiugrik a hangfalak mögül, tehát gyakoroljunk önuralmat!
Van egy mondás miszerint minél nagyobb a sötétség, annál erősebben világít egy gyertya lángja. Az előregyártott elemekből készült marketingzenekarok korában 10 000 Wattos reflektor erejével árad felénk az angyali fény belőle és mi megbűvölt éjjeli lepkeként repülünk feléje. A hangját meg sem próbálom leírni, hallani kell. Lehetőleg élőben. Vagy CD-n. Vagy az MR2-n. Újra és újra. Ha a Háború és Békét olvasná fel egy hangoskönyvön és azt is megvenném.
Ha Müller Péter lennék és az asztrálfényt követve eljutnék egy másik dimenzióba és angyalok hárfáznának körülöttem, csak annyit kérnék: Édes Istenem, lehetnék inkább egy Harcsa Veronika koncerten? És még ha nem gond: állítsd meg az időt nekem, hogy egy örökkévalóságig élvezhessem!
