Második Magyar Dal Napja
Minden tiszteletem a magyar zenészeké, akik egy kis ország kis piacán csökkenő lemezeladások és ezer forintos koncertbelépők mellett nem adják fel a túlélésért folytatott harcot. Ma már az óvodások is gyakorlatiasabbak és jövedelmezőbb foglalkozásokról álmodoznak :énekesnő és rocksztár helyett a kislányok pornószínésznők szeretnének lenni, a kisfiúk maffiavezérek. Most értesültem róla,hogy másodszor is megrendezésre kerül a Magyar Dal Napja szeptember 13-án. Presser Pici fejéből pattant ki az ötlet tavaly és ötvenezer ember élvezte a nem mindennapi zeneünnepet. A Szigeten a nulladik nap programja most a Zene a rasszizmus ellen lesz. Faithlesstől kell,hogy idézzek: „Racism is a weapon of mass destruction.” A magyar értékek megőrzése sokszor elég furcsa formát ölt, most láttam a Nemzeti Érzelmű motorosok találkozójának a plakátját, ahol számos hagyományőrző program várja a két keréken érkezőket. Még ha lovastábor lenne.... Biztosan lesz motorról hátrafelé nyilazás, csodaszarvas gázolási verseny, lesz sok bőrdzseki rovásírásos Honda Goldwing felirattal, aztán még Bécs büszke várát is lehet hogy újra beveszik a labancok meg imádkozhatnak,hogy a magyarok Harley Davidsonjaitól ments meg Uram minket! Szerencsére egyre több hazai tehetség jár sikerrel külföldön is. Yonderboiról például elmondhatjuk,hogy Dugovics Titusz óta nem volt ilyen kiugrás a magyar történelemben. A Magyar Dal napján hallottam először a Csík zenekartól a Quimby dal ( Most múlik pontosan) feldolgozást és férfiasan bevallom folytak a könnyeim a meghatottságtól. Bár lehet hogy az előttem álló nagymama dezodor helyett könnygázzal fújta be hónalját. Azóta is csak sötét napszemüvegben merek eljárni a Csík zenekar koncertjeire. Nem tudom mi lehet a titkuk, vajon a zenére is igaz,hogy két különböző stílus ötvözete, valami egészen erős új anyagot ad és közben óriási energia szabadul fel? Presser pedig úgy fog szerepelni a történelmi lexikonokban néhány oldallal Semmelweis Ignác előtt, mint a Magyar Dal megmentője. Ő lesz majd a MiénkIttA tér névadója. Egykori ellenségek tették le a csatabárdot a szent ügy érdekében tavaly a színpadon , ahol ellenszenvnek, szakmai féltékenységnek nyoma sem volt: a zenészek valósággal megtáltosodtak és végre megtört a turáni átok Összefogott a zenei élet színe-java! A nyugdíjasmaffia támadásainak kereszttüzében álló MR2 sokat tett a fiatal magyar tehetségek népszerűsítésért. Bár mintha az utóbbi időben kicsit „eldiszkósodott” volna. Amikor a Pet Shop Boys zenéjét egy nap tízszer lenyomták már lendítettem is a baseballütőmet, de aztán mégis megkegyelmeztem a Tivoli Audio fekete dobozának. Franciaországban 70%-ban hazai zenét köteles a média sugározni és csak 30% külföldi zenét adhat. Nem véletlen, hogy a sovinizmus szó is francia eredetű: a franciák a leghűségesebb vásárlói például a francia autómárkáknak. Pedig Renault, Peugeot és Citroen helyett jobb és szebb autókra is telne nekik. De nekik legalább van annyi eszük,hogy a hazai ipart és a hazai munkahelyeket védik foggal-körömmel, szakszervezettel. Most a válság alatt látszik igazán,hogy Magyarország mennyire a lakókocsi kapitalizmus áldozata lett és az olcsó munkaerő és adókedvezmények miatt betelepült cégek rögtön szedik a sátorfájukat ha valahol még olcsóbban tudják előállítani termékeiket. A 80-as évekig tartó vasfüggöny viszonylag nagy hazai piacot teremtett a magyar zenészeknek, már akiknek megjelenhetett lemezük az átkosban, külföldre csak nagyon kevesen juhattak ki. A VHK hollandiai fellépéséért például személyesen Beatrix királynő járt közben még a 80-as években. Minden magyar zenekar sokat remélt a nagy lemezkiadók bejövetelétől, de ők is leginkább csak piacot vásároltak és kevés hazai tehetség külföldi kibontakozását segítették Az internetkorszak a myspace-szel szerencsére megnyitotta a világot a magyar zenészek előtt. Számos izgalmas külföldi-magyar kooperációnak lehettünk tanúi, például a Membrán / Cadik lemezen amerikai hip-hop kiválóságok énekelnek,és még csak ide sem kellett repülniük a felvétel miatt. Nicola Conte Harcsa Veronikával turnézik Európában. Heavy metal nagyhatalom lettünk. Várom nagyon a szeptember 13-án a Magyar Dal és Magyar Zene ünnepét, bár a politika és a vallás, mint Mózes a Vörös tengert országunkat ketté osztja, de ezen a napon felejtsük végre el a tatárjárás borzalmait, hogy miként bántak el velünk az avarok, éljünk végre a jelenben és a sebek nyalogatása helyett tiszteljük meg jelenlétünkkel a hazai tehetségeket! És mondjuk el egy fohászt értük! Konferál Kimnovak. Ámen. Ja nem:showman.
